A Nemzetközi Újságíró Szervezet és a MÚOSZ

1946-ban Koppenhágában jött létre a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ), amely hamarosan a szovjet titkosszolgálat egyik fedőszervezetévé vált. Az intézmény központja Prágában lelt otthonra; egészen 1995-ös kitiltásáig innen irányította nemzetközi hálózatát. A bársonyos forradalom után Prágában közbeszéd tárgya volt a NÚSZ által elkövetett gazdasági bűncselekmények sora, amelynek eredményeként hatalmas összegeket juttattak A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) alapító tagként vett részt a NÚSZ tevékenységében, azonban jelentősége a hatvanas évektől kezdődően nőtt meg.

A magyar tagszervezetnek kiemelkedően fontos szerepe volt abban, hogy a KGB által felügyelt prágai szervezet sikeresen tudjon közeledni a nyugati független újságíró-szövetségek felé, valamint több Budapesten alapított vállalat által termelt profit segítette a szovjet érdekek terjeszkedését a világban. A NÚSZ magyarországi tevékenységét a magyar titkosszolgálati szervek is támogatták, és az így kialakult mechanizmus egészen a rendszerváltoztatásig működött.

Milyen titkosszolgálati feladatokat kapott a MÚOSZ és hogyan töltötte be a rá osztott szerepet? Hogyan segítette a belügyi és a katonai hírszerzés sajtórezidentúrája a NÚSZ munkáját? Milyen vállalatokat alapított a NÚSZ Magyarországon és miképpen, milyen titkosszolgálati segítséggel szerzett pénzt a KGB számára? Hogyan próbálták ezek a vállalatok és a mögöttük álló személyek átmenteni gazdasági tőkéjüket a kommunizmus bukása után? Előadásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, miközben – levéltári dokumentumokra támaszkodva – igyekszem egy olyan oldalát is bemutatni a Kádár-kori újságírásnak, amely eddig tabunak számított.

Fotó: Fortepan / Kovács Márton Ernő