Beszámoló Müller Rolf előadásáról

TÖRTÉNELMI KÁVÉHÁZ - Hogyan írtam Péter Gábor életrajzot
Beszámoló Müller Rolf előadásáról.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatóinak előadássorozata keretében az államvédelem-állambiztonság három meghatározó irányítójáról, Péter Gáborról, Biszku Béláról és Harangozó Szilveszterről tartunk előadást. A 2022. szeptemberi alkalommal Müller Rolf a Péter Gábor biográfia megírásáról beszélt.

Mi indokolta a biográfia megírását? - tette fel először a kérdést.
Péter Gáborról korábban nem készült átfogó mű, és belátható az is, hogy történelmileg jelentős súlyú személyről, politikai vezetőről van szó, akinek bár elég szürke volt a karaktere, de volt olyan státusza, és voltak olyan tettei is, amelyek ezt indokolttá tették. Ezen túl egészen a közelmúltig számos esetben előkerült a neve, a politikai szerepe, és a köztudat számára ismert személyként létezett.

A második kérdés az volt, hogy lehet-e Péter Gábor életrajzot írni - megvannak-e ehhez a szükséges források?
Léteznek hivatalos iratok az életére vonatkozóan, megjelentek róla újságokban beszámolók, amelyeknek forrása ő maga volt, írt a Párttörténeti Intézet részére visszaemlékezéseket, és Galgóczi Erzsébet készített vele egy nem teljes életút interjút, amelyet aztán Gyarmati György egy tanulmány kíséretében közölt.
A hivatali pályafutása kapcsán is keletkeztek olyan iratok, amelyekben tetten érhetők személyes megnyilvánulásai, ennél fontosabbak azonban a letartóztatása után, 1953 és 1957 közötti kihallgatási jegyzőkönyvei, amelyek során ő maga számolt be az ÁVH-s időszakáról.
1989-1990-ben a Pócsperi- és a Mindszenty-per felülvizsgálata kapcsán voltak újabb kihallgatásai, valamint 1990-ben a Népszabadságban is megjelent vele egy interjú.
A kortársak visszaemlékezései az egykori baráti köréből, és az áldozatai köréből már a Kádár-kori Magyarországon kialakították az alapvető rá vonatkozó toposzokat, amelyeket aztán az emigráció tagjainak visszaemlékezései színesítettek.
A tudományos megközelítés tekintetében levéltárunk egykori főigazgatójának, Gyarmati Györgynek a tanulmányát emelte ki, amely az 1945-ig tartó időszakot igen részletesen dolgozta fel, és amely a Galgóczi- interjút is közölte.

A harmadik felvetett kérdés az volt, hogy milyen legyen ez az életrajz?
A külföldi minták, például a Berijáról, Jezsovról írottak a gonoszság szimbólumait mutatják Sztálin fényében/árnyékában, és az irányított szervezet rémtetteivel együtt rajzolják ki a profilt. A pszichohistóriai megközelítéstől a források hiánya, és a pszichológiai tudományos módszertan ismeretének hiánya tartotta vissza, de fontosnak tartotta a politikai, társadalmi és családi élettér felvázolását. Kronológia szerint haladva, de időnként tematikusan is tárgyalva az eseményeket.

Ezt követően Müller Rolf vázlatosan ismertette Péter Gábor ifjúságát, családi körülményeit, bekapcsolódását a munkásmozgalomba. Részletesebben kitért az 1932-es moszkvai útjára, amely során kapcsolatba kerülhetett a szovjet állambiztonsági szervekkel, valamint az 1940-es letartóztatására, az alagi tortúrájára, és az 1945 előtti pártmunkájára.

Péter Gábor 1945 és 1953 között hivatali felemelkedését az államvédelem szervezettörténetével párhuzamosan ismertette, kitérve arra is, hogy szürkeeminenciás volt-e vagy másodvonalbeli vezető, végrehajtó-e vagy konstruktőr? Ez különösen érdekes volt a Rajk-per esetében.

Egy következő kérdés volt Péter Gábor viszonya a fizikai erőszakhoz. A különböző forrásokra, dokumentumokra és visszaemlékezésekre hivatkozva kereste a választ, bemutatva a politikai rendőrség irányítóinak a szemléletében a folyamatosságot az illegalitás és a háború időszakában kialakult erőszak felfogással.

Ezt követően a Péter Gábor-per jellegzetes szovjet vonásaival foglalkozott, majd a szabadulása után a Kádár-korszakbeli hivatalos megítélésével. Itt részletesebben is beszélt Kádár János és Péter Gábor kapcsolatáról. Müller Rolf előadása Péter Gábor halálával zárult.
Az előadás megtekinthető itt:
https://www.abtl.hu/videok/kavehaz/muller_rolf_2022_09