Kutatótermi tájékoztató
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény kétféle kutatási lehetőséget biztosít az érdeklődők számára. Az egyik lehetőség a tudományos kutatás, a másik pedig a magánkutatás.
A 2003. évi III. törvény meghatározása szerint tudományos kutatónak minősül az a személy, aki rendelkezik a levéltár által kiadott kutatási engedéllyel.
A Történeti Levéltárban végzett tudományos kutatásról a 2003. évi törvény 4.§-a rendelkezik:
4. §
(1) A Levéltár a tudományos kutatást akkor engedélyezi, ha a kutató eleget tesz az Ltv. 24. § (3) bekezdésében vagy 24/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, továbbá a kérelméhez csatolja részletes kutatási tervét és - ha azzal rendelkezik - publikációs jegyzékét. A tudományos kutató a Levéltárban kezelt iratokban foglalt adatokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátok között megismerheti, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásai szerint felhasználhatja.
(2) A tudományos kutató az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő harminc év után ismerheti meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
(3) A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára vonatkozó adatokat - a védelmi időn belül - anonimizálva ismerheti meg. A Levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha
a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, illetve ha
b) az érintett egészségügyi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen adatok megismerése szükséges.
A tudományos kutatás a Történeti Levéltár kutatószolgálatához eljuttatott kutatási kérelemmel indul. A kérelem benyújtása történhet személyesen, illetőleg postai- vagy elektronikus úton. A kutatási kérelemhez mellékelni kell a támogató állásfoglalást, a kutató publikációs jegyzékét és a részletes kutatási tervet. Minden kutatási témára külön kutatási engedélyt kell kérni, és egy kutató legfeljebb három témában kutathat egyidejűleg. A kutatási engedély évenkénti meghosszabbítással a téma kutatásának befejezéséig érvényes. A kutatási engedély személyre szól, másra nem ruházható át. Ha a kutató az iratanyag tanulmányozásához más személy segítségét is igénybe akarja venni, számára is külön kutatási engedélyt kell kérni, ugyanolyan feltételekkel, mint amelyek magára a kutatóra is vonatkoznak. Csoportos kutatás akkor engedélyezhető, ha a társulásban résztvevő kutatók az adott témára vonatkozóan egyénileg már kaptak kutatási engedélyt.
Más ország kutatója számára tudományos célból a védelmi idő lejárta előtt a kutatás akkor engedélyezhető, ha:
(1) az adott ország az Európai Gazdasági Térség tagja (Európai Unió, Norvégia, Izland, Liechenstein), vagy
(2) az adott ország a személyes adatok megfelelő szintű védelmét biztosítja,
(3) a kutató bemutatja a Magyar Tudományos Akadémia téma szerint illetékes bizottságának vagy intézetének - a kutató részletes kutatási terve alapján megadott - támogató állásfoglalását, és
(4) a kutató írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat országa adatvédelmi szabályai szerint kezeli és használja fel.
A kutatási kérelmet a levéltár főigazgatója bírálja el, a kérelemhez csatolni kell a támogató állásfoglalást, a részletes kutatási tervet, a kutató publikációs jegyzékét (ez utóbbi csak különleges adatok kutatásához elengedhetetlen) és a nem magyar állampolgárságú kutatók nyilatkozatát. Amennyiben a külföldi kutató tolmács vagy más kutató segítségét akarja igénybe venni, akkor a segítőnek is külön kutatási kérelmet kell benyújtania.
Aki nem rendelkezik a 2003. évi III. tv. 4.§ (3) bekezdése szerinti engedéllyel, az a levéltári anyagban a 2003. évi III. törvény 5.§-a szerint magánkutatóként végezhet kutatást.
5 §
(1) Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat.
(2) Az érintett adatai a halálozási évét követő harminc év után - a (3)-(4) bekezdés keretei között - anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év.
(3) Az érintett halálozási évét követő hatvan évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év.
(4) Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,
- amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,
- amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,
- amelyek a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek,
- amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.
(5) A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja.
A kutatási téma pontos leírását, és a kutatási téma évkörét a magánkutatás esetén is meg kell adni. A kutatás megkezdésekor a Levéltár a magánkutatók részére látogatói jegyet ad ki, amely a kutatás befejezéséig évenkénti meghosszabítással folyamatosan használható.
Mindkét kutatási formára egyaránt érvényes, hogy a kutatószolgálat ellátásával megbízott kutatótermi felügyelő megadja a kutatás megkezdéséhez szükséges információkat, szükség esetén további felvilágosításért a kutatót a téma referenséhez irányítja. A kutatótermi felügyelő ismerteti a kutatóval a Levéltár kutatási szabályait, és a kutatónak írásban nyilatkoznia kell, hogy a kutatásra vonatkozó jogszabályokat és a Levéltár kutatási szabályzatát megismerte, és tudomásul vette.
A kutatószolgálat munkatársa nyilvántartásba veszi a kutatásokat és a kutatók személyi adatait: Ezek az adatok nem nyilvánosak, de ha a kutatott levéltári anyagban szereplő érintett személy saját adatának kezelésével kapcsolatban kér információt, a kutató nevét és a kutatott levéltári anyag levéltári jelzetét az adatvédelmi törvény 12.§-a alapján számára ki kell adni.
Eredményes munkát kívánnak a levéltár dolgozói.