Folyóiratunk idei második számának élén két igazán nagyszerű írás sorakozik. Hegedüs Gyula az 1948-ban emigrált Nyárádi Miklós pénzügyminiszternek a londoni külügyi levéltárban talált kihallgatási jegyzőkönyvét mutatja be és elemzi. A forrás remekül érzékelteti a magyar gazdaságban történt kíméletlen szovjet térfoglalást, amely igazolja az orosz birodalmi gondolat rendszereken átívelő folytonosságát. Farkas Judit Antónia az 1956-os magyar menekültválság kapcsán született riportázs könyvet mutat be, amely megrendítően szól az emberek magárahagyatottságáról és a hontalanság tragikumáról. Emellett egy különös családtörténetbe is bepillantást kaphatunk.

Milan Bárta cseh kollégánk az 1945 utáni csehszlovák állambiztonság kelet-európai kapcsolatrendszerét dolgozta fel, megvilágítva Rajk-per eddig kevésbé ismert vonatkozásait is. Sárhegyi Tamás Felícián cikkében egy 1956-os fénykép elemzésére vállalkozott: a Szabadság téren álló szovjet emlékmű ledöntését ábrázolja felvétel, s ennek kapcsán tett a szerző e forrástípus elemzésekor hasznosítható szempontokat. Nagy Péter a magyar hírszerzés kudarcos működésének egyik tanulságos esetét választotta témaként: egy Izraelbe emigrálni kívánó férfi és az állambiztonság furcsa találkozását ismerhetjük meg írásából.

Arra, hogy a politikai rendőrség forrásai mire szolgálnak és mi minden ismerhető meg belőlük, két tanulmány is példát nyújt. Szőnyei Tamás egy valamikor létező, de már megsemmisített Mdossziét rekonstruált különböző O-dossziék felhasználásával. A szöveg igen fontos adalék s egyben kivezető utat kínál az iratmegsemmisítés és a forráshiány örökzöld dzsungeléből. Anna Kaczmarczyk pedig a lengyel testvérintézményünk, a Varsóban és több nagyvárosban székelő IPN tekintélyes iratanyagából a Női Ligára vonatkozó forrásanyagokat mutatta be, amely hasznos útmutatóként szolgálhat a téma iránt érdeklődő kollégák számára.

www.betekinto.hu